Pénteken kell visszamenni a kórházba. De most nem izgulok a lépcsőház előterében lévő öt lépcső miatt.
Írtam egy segítségkérő nyílt levelet a ház lakóinak. Azt kértem, hogy akinek van a teremgarázsban beállója, engedje meg, hogy pénteken pár percig használhassuk, akkor a lifttel lemehetnék a teremgarázsba és sík terepen mankózhatnék teljes biztonságban az autóig.
Hát, Petteri nem is akarta kitenni ezt a levelet a liftbe, és már én is hajlottam rá, de aztán úgy gondoltam, biztos érdekes hülyeségek jelennek majd meg a papíron. Ha a liftbe egy-egy felhívást, tájékoztatót vagy valami hasonlót kitesznek, mindig ellátják kommentekkel őket. Gondoltam, jól jön majd a blogba egyik-másik.
De ehelyett csoda történt.
Tegnap délután csöngettek, a negyedik emeletről jött fel az egyik szomszéd, hogy ő szívesen odaadja a kapunyitót, pénteken egész nap itthon van, menjünk bármikor, teljesen együtt érez, és szívesen segít.
Nahát.
Lehet megint hinni az emberiségben.
Köszönöm, Kata.
2010-01-12
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jaj de kedves! Már-már megható!
VálaszTörlésÉdesatyám, és múzsája, TESSÉK szépen bízni az emberiségben! Le a szkepticizmussal!!:) (glbb)
Igen, igen, elragadtattam magam, bízni azt azért nem, legalábbis nem az emberiségben. De van néhány jó ember.
VálaszTörlés(És vannak a terrorista békávésok, meg a hugyozós terroristák (az ún. Kossuth tériek), meg vannak más barmok. Látom már, hogy igaza van Petterinek: kell egy harmadik blog. (Ha a szkepticizmust mint filozófiai irányzatot tekintjük, akkor könnyedén lemondok róla: túl pozitív :-)