Petteri és az én "lemenőim" is látogatóba jöttek, összesen hatan. Nyolcan még soha nem voltunk együtt családilag. A vacsorát Petteri csinálta, én a súgó voltam. Elég izgalmas, illetve inkább ideges nap volt, de semmit sem szúrtunk el, sőt.
Annyire elégedettek és fáradtak voltunk, hogy a fényképezésről teljesen elfeledkezt
ünk.De legalább írásban megörökítem a Petteri által elkészített menüt:
Baconágyon sült tejszínes csirkemell kurkumás sajtmártással és héjában sült burgonyával, párolt mézes bébirépával.
(A kép csak egy montázs az illusztráció kedvéért, az összhatás ilyesmi volt, végül is.)
A desszert már közös erővel készült: csokoládéfondü friss gyümölcsökkel.
Italok: Jack Daniel's, tokaji aszú, Riccadonna Pinot Chardonnay, narancslé.
Személyes érintettség folytán a következő információkkal egészítem ki a beszámolót: a december 30-ai izgalmas aktus előtt épp negyedszázaddal főztem utoljára (és egyben először). Akkor sajnos senki nem diktálta az ágyból a tennivalókat, az eredmény ennek megfelelően alakult is: a lányom a mai napig élete legmeghatározóbb élményei között említi az előállított tarhonya látványát és ízét.
VálaszTörlésSzóval nem csekély lelkierőről tettem tanúbizonyságot, amikor most - önként - vállaltam az emberpróbáló feladatot.
A minden várakozást felülmúló siker természetesen mintegy 95 százalékban pk érdeme, én mint engedelmes biorobot működtem közre a produkcióban - de azért így is büszke vagyok persze.
Lehetsz is, nagyon jól sikerült! A biorobot idomítása is! :)
VálaszTörlés(Hát igen, kellett ehhez negyedszázad bölcsessége. Vagy inkább egy sárga kalucsnis múzsa.)
(Szerető leánya, aki jelenleg is pszichiáterhez jár az életét legmeghatározóbb élmény - a tarhonya - miatt.)
a fotók viszont félelmetesek szerintem, de nehogy megbántódjatok!
VálaszTörlés:)
Á, azt azért nem, mégha hiúságom is, hülyeségem is határtalan, hiszen már a mindennapjaimat is beárnyékolja a gondolkodás képies jellegének problematikája: "a mentális képekhez hasonlóan a fizikai képek is alkalmas eszközei az elvont érvelésnek: Arnheim ebben az összefüggésben a diagrammatikus, sematikus ábrázolásokban rejlõ lehetõségekre utal. A mimetikus és nem-mimetikus formák, alakok közötti különbség, hangsúlyozza, csak fokozati: ez megmutatkozik például a vonalas rajzok elõfutárának mondható, általában igencsak elvonatkoztató deszkriptív gesztusok esetében.)
VálaszTörlésTaláltam egy kimeríthetetlennek tűnő fotóblogot, ott láthatók ezek a képek nagyobban is:
http://www.sirbuday.hu/blog/kepek/novenyek/ketszikuek/olajfafelek/koris_viragos_kicsi.jpg
(az is lehet, hogy varánusz)
http://www.sirbuday.hu/blog/kepek/allatok/barsonyatka_kicsi.jpg (ez viszont mindenképpen bőrfúró)
Itt pedig eledel, makrózva:
http://static0.blip.pl/user_generated/update_pictures/189274.jpg (így inkább haleledelnek látszik)
Végül pedig egy közhely, habár ez kissé más problematika, mint az Arnheimé:
http://blogs.colette.fr/joshcheuse/files/2009/06/blowupman.jpg
Ja, a lényeg: Petteri már a bejegyzés napján szóvá tette a dolgot. Különösen nehezményezte a stilizált sajtmártást a "léggyel" a tetején.
VálaszTörlés(Én meg ránézek, és azt látom, sáfrány. Ennyi.)
Tanulunk: a 21-ei komment hivatkozásai, gyorsabban:
VálaszTörlésvaránusz
kvázi puhaság
eledel
GP örömére