Rehab 4.

1. 38 évvel ezelőtt a Mária néni azt mondta, hogy ahol csak kocsiút van, járda pedig nincs, ott libasorban, az út szélén, a forgalommal szemben kell haladni. Így is volt, amikor a KISZ-táborba, pontosabban a köré telepített erdőbe mentünk kirándulni. Én ezt a kocsiút-dolgot kiterjesztettem a bicikliútra, tehát ahol csak bicikliút van, ott gyalogosan az út bal szélén kell haladni, vagyis szemben a biciklistákkal. Ez roppant logikus, egyrészt már messziről látható, ha közeledik egy bicikli, másrészt mivel látszik, hogy jön, meg lehet állni és le lehet húzódni a fűbe, ezért a biciklis egyenesen haladhat tovább (ha viszont kerülgetnie kéne a gyalogost, az egy szemből jövő másik biciklis miatt esetleg veszélyes is lehet). Ettől a héttől kezdve már az SZTK-ban van a gyógytorna, ahhoz, hogy odajussak, egy szakaszon bicikliúton kell mennem, járda egyáltalán nincs. Eleinte bosszantott, hogy szinte senkit nem zavar, hogy hátulról közeledik felé egy nála sokkal gyorsabb kerékpáros, aki persze így a gyalogosok kerülgetésére kényszerül. De már nem bosszankodom ezen, viszont rendületlenül kitartok a Mária nénitől tanultak mellett, akkor is, ha csak én megyek szembe a forgalommal.
2. Az SZTK-ban csoportos a gyógytorna, öten vagyunk, mindenkinek a bokája volt eltörve. Az enyém a legrégebben, mégis mindenkinek jobban megy a lábfej be- és kifordítása, illetve a belső és külső lábélre fordítása, na meg a lábfejkörzés.
3. Csütörtökön a János-kórházba kellett menni kontrollra, egyben tömegközlekedési gyakorlatot is tartottunk. Délelőtt fél tízkor kísérővel vágtam neki a mintegy 8 kilométeres "városi szakasznak". Háromféle járművet vettünk igénybe. A metró nagyon izgalmas, mármint a mozgólépcső, a fene se hitte volna. A 6-os villamos sima ügy volt, de a 156-os busszal már nem volt ekkora szerencsénk, mert az előző járat volt az alacsony padlós, persze erről is le tudtam mászni, csak lassan, én pedig félek attól, hogy valaki megelégeli a bénázást, és elsodor. De nem történt ilyesmi. A kórházban minden a megszokott rendben történt, kb. másfél óra várakozás után - ezalatt elkészültek a röntgenfelvételek - szóltak, hogy az orvos műteni ment, várhatóan 2 és fél óra múlva jön vissza. Ezt az időt kísérőm és munkatársam közeli lakásában töltöttem tévézéssel (a PAX-on egy film Nógrádról, a Dunán az orvosi képalkotó diagnosztika történetéről, nekem való volt mindkettő, de tényleg). Amikor visszamentünk, már csak 40-50 percet kellett várni. Az orvos szerint a bokamozgások kielégítők, de még minimum 4-6 hét torna, a fémkivétel pedig augusztus-szeptembernél hamarabb nem ajánlott. Tehát akkor találkozunk ismét. Egyedül mentem haza (eredetileg úgy volt megbeszélve, hogy taxival megyek, de végül is szerettem volna valami kunsztot). Tehát végig BKV-val mentem, busz, villamos, metró. És már nem volt annyira gyors a mozgólépcső sem. Aztán meg olyan is volt, hogy felsegítették a hátizsákomat, amikor leszálláshoz készülődtem. Ülőhely mindig akadt. Hatkor már otthon is voltam.
4. A télen nemigen volt szükségem utcai lábbelire, a csizmáim közül az egyik feljött a lábamra, és az elég is volt. Tavaszi cipőből is van egy - az "ovis" cipő -, amelyik felvehető, de ez azért már kevés lesz, a többi cipő viszont vagy kicsi most, vagy nem érzem elég biztonságosnak. Az a baj, hogy normál állapotban sem szeretek különösebben vásárolni. Ezért aztán próbáltam cipőt és cipőboltot keresni a neten. És akadt egy jelölt. Tegnap egyedül el is merészkedtem a Nyugatiig. Az aluljáróba váltott lábbal mentem le, marha rondán és a bot mellett a korlátba is kapaszkodnom kellett (a tenyerem és a korlát között bradomanos kendő), de lementem. A cipőbolt pont ott volt a WestEndben, ahol a netes térképen jelölték (eleve olyan üzletet kerestem, amelyik az aluljáró-szinten van, de ez ráadásul a bejárattól is csak kb. 30 méterre van). A cipő a valóságban is tetszett, kényelmes is, és ha majd kicsit "összemegy" a lábfejem, valószínűleg akkor is hordható lesz, mert csatos. Meg is vettem, vissza a metróba, két órán belül haza is értem. Most van két pár hordható tavaszi cipőm. Lehet gyalogolni, amennyit csak tudok, ez bedagadásig pillanatnyilag kb. 2,5 km.