A múlt héten Szegeden voltam, amiről iziben szólni
kellett volna, de egy ideje nincs kedvem naplózni a dolgokat.
Hát teljesen lényegtelen, hogy a Budapest-Szeged vonalon közlekedő vonatok elviselhetők, nem zsúfoltak, nem késnek - mindez unalmas. Ahogy az meg közhelyes, hogy Szegeden a villamosok és buszok olyanok, mint kultúrországokban szokott. Ami talán egy kicsit érdekesebb volt, az a hársillat. Vannak évek, amikor a hárs illata erősebb, az idén valahogy így volt, és kis túlzással azt mondhatnám, hogy Pesttől Szegedig hársillatban jártunk. Meg még valamit számítanak a repkénnyel befutott üres vasúti őrházak, maradhatott ezekben egy-két szék meg kályha, és némelyikben talán füstöltszalonna-illat. Ezek számítanak valamit.
Hát teljesen lényegtelen, hogy a Budapest-Szeged vonalon közlekedő vonatok elviselhetők, nem zsúfoltak, nem késnek - mindez unalmas. Ahogy az meg közhelyes, hogy Szegeden a villamosok és buszok olyanok, mint kultúrországokban szokott. Ami talán egy kicsit érdekesebb volt, az a hársillat. Vannak évek, amikor a hárs illata erősebb, az idén valahogy így volt, és kis túlzással azt mondhatnám, hogy Pesttől Szegedig hársillatban jártunk. Meg még valamit számítanak a repkénnyel befutott üres vasúti őrházak, maradhatott ezekben egy-két szék meg kályha, és némelyikben talán füstöltszalonna-illat. Ezek számítanak valamit.
Meg az, hogy Bojszi hamarosan már nem lesz egyetemi polgár, ezért
is mentem Szegedre, ahol ő sörrel, én pedig kávéval koccintottam, aztán
elmesélte az utolsó államvizsgát is, amelynek az eredményhirdetéséről persze
lemaradtam (és nem a MÁV miatt). Utána korai ebéd a szokásos szegedi menünkkel,
rántott sajttal, csak nem a hajdani Boszorkánykonyhán, ahol Bojszinak kiskorában
mindig kellett eperturmixot is venni, hanem a Kiskoszosban, amit a Móra
poharazó nevű kocsmán keresztül lehet megközelíteni.
Bojszi szerint ilyen kifőzdét kellene csinálnom nekem is, mint amilyet Tibi és az apukája, Bandi bácsi. A Kiskoszosban öt asztal van összesen, mindegyiken van vizeskancsó. A kenyeret, pontosbban a kenyérkét Bandi bácsi szalvétában teszi mindenkinek a tálcájára, Bandi bácsinál a leveshez automatikusan jár a kenyér, és mindig megkérdezi, hogy elég lesz-e. Nekem is akart adni, ami nagy baj lett volna, mert nem szívesen bántottam volna meg Bandi bácsit, de a gyümölcslevest látva mégsem kaptam tőle kenyérkét. Bandi bácsi háborús gyerek, talán ezért ez a rituálé.
Azt hiszem, Kata többször ehetett a Kiskoszosban, amíg egyetemi polgár volt, mint máshol együttvéve. Bandi bácsi szerint rendes gyerek, de ezt ő a gyerekeknek sosem szokta megmondani, csak az anyukáknak. Az ember egy pillanatra még azt hiszi, hogy tényleg gyerek a gyerek, jó, hát, rendesnek rendes, de hogy gyerek volna? A francba!
Bojszi szerint ilyen kifőzdét kellene csinálnom nekem is, mint amilyet Tibi és az apukája, Bandi bácsi. A Kiskoszosban öt asztal van összesen, mindegyiken van vizeskancsó. A kenyeret, pontosbban a kenyérkét Bandi bácsi szalvétában teszi mindenkinek a tálcájára, Bandi bácsinál a leveshez automatikusan jár a kenyér, és mindig megkérdezi, hogy elég lesz-e. Nekem is akart adni, ami nagy baj lett volna, mert nem szívesen bántottam volna meg Bandi bácsit, de a gyümölcslevest látva mégsem kaptam tőle kenyérkét. Bandi bácsi háborús gyerek, talán ezért ez a rituálé.
Azt hiszem, Kata többször ehetett a Kiskoszosban, amíg egyetemi polgár volt, mint máshol együttvéve. Bandi bácsi szerint rendes gyerek, de ezt ő a gyerekeknek sosem szokta megmondani, csak az anyukáknak. Az ember egy pillanatra még azt hiszi, hogy tényleg gyerek a gyerek, jó, hát, rendesnek rendes, de hogy gyerek volna? A francba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése