Párizsban persze az is sokkal jobb, a reggeli készülődés
közbeni háttértévézés. Annyival jobb, hogy egyik reggel rendes tévézéssé
fajult a dolog. Egy portré lekötött minket, reggelizni sem nagyon
akartunk menni. Hélène Grimaud-t mutatták be, nem hallottam róla
korábban. Csodás muzsikust láttunk, aki amikor nem zongorázik, akkor farkasokkal
játszik. Kimondottan megnyugtató volt
hallgatni és nézni őt. (Vannak, akik így hatnak az emberre. D.U-W. is
ilyen nekem.)
2012-05-15
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Itt is egy bizonyíték: http://www.youtube.com/watch?v=O23tQPJ9ZbY
VálaszTörlés