A gyászkocsi

Már csak pár nap volt a nyári szünetből. Akkoriban azt hitte az ember, hogy a szünetből volt pár nap, aztán most már tudja, hogy a nyárból, ezért fájt minden. Legjobb volt egyedül lenni. Békéscsabán ezt úgy volt a legkönnyebb megoldani, ha biciklire ült az ember, mert akkor nem kellett okvetlenül megállni, ha ismerős jött. Csak a tekerés, 20-30 centivel magasabbról látni mindent, valahogy ez is védetté tett. Legtöbbször valamelyik temetőbe mentem egyedül lenni.
A gyászkocsit a Tompa utcai temetőben láttam. Hét-nyolc óra lehetett, a kapu előtt nénik beszélgettek, de még be lehetett menni. A nagyapám sírja a temető nyugati részén van, akkor még az utolsó sor volt az, utána a kerítésig egy kb. 100 méter széles üres parcella, és a kerítésen túl tsz-földek jöttek. Ott állt a halotti hintó, amilyet csak tévében láttam azelőtt, korábban a temetőben nem volt ilyen, és ekkor sem a temetőben volt, hanem már a kerítésen túl, tőlem vagy 120 méterre. A lemenő nap vörösre festette, mögötte a zöld kukoricaföld, szép volt és titokzatos.



Zenei aláfestésként Monteverdi, az Orfeo 2. felvonása.

"Szépsége teljes volt, amint a vízben tükröződött"

"[Monteverdi] egy napra akart Velencébe utazni, hogy végre misztikusan beteljesedjék idő és tér egymásba növése: egy-egy óra egy-egy templomkővel, egy-egy perc egy-egy tengerhullámmal. Ahogy a teremtés egy napját egy angyal testesítette meg, úgy vált volna az idő testévé Velence."* (Végül nem egy napra ment, és az Orfeót is a karnevál idején mutatták be, 1607-ben.)
Holnap lesz a karnevál utolsó éjszakája Velencében, ahol már ezer éve is volt karnevál, és idővel létrejöttek a tipikus velencei maszkok. Közülük a legizgalmasabbak a teljes arcot pontosan elfedő voltók, ezek manapság meglehetősen melankolikusnak, elégikusnak tűnnek, de vajon milyenek a viselőik valójában? Maszkot nem csak karnevál idején használtak, hanem például a bautát titkos szavazások alkalmával is.
Ki melyik mögé bújna?


(A fent már idézett Szentkuthy ezt írta: "Miért szeretek történelmi maszkokban járni? Magamat és másokat maszkok mögé rejteni? Hogy is állunk ezzel az álarc-mániával? V. Károly, Don Carlos, Luther, Dürer vagy V. Lemondó Celesztin pápa stb. ... nekem olyanok, mint a régieknek a mitológiai alakok ... szimbólumok, és egyben: múzsák! ... Azonkívül: a kosztümbál! A civil ruha nekem kevés! ... No meg lehet mindebben valami vágyálom is: hogy magamat kiéljem. A budagyöngyei nyugalmazott középiskolai tanár szeretne cézárkodva nagyrendezősködni, nagyszínészkedni. Ezért is szeretem a történelmi figurákat."

És még néhány szép fotó:



* Nagy Pál: A PRAE VILÁGA: Szentkuthy valóságfelfogása és nyelvszemlélete = Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 1/2. sz.

Monteverdi: Vespro della beata vergine - Deus in adjutorium

Régizene, a kedvemért

Monteverdi, nimfa, panasz, Savall és nagyon szép.
(Ja és Emma Kirkby, talán.)